The Early Formation of Modal Logic and Its Significance: A Historical Note on Quine, Carnap, and a Bit of Church” címmel jelent meg Tuboly Ádám tanulmánya a modális logika történetéről a History of Philosophy of Logic folyóiratban. Tuboly Ádám review cikkét a logikai empirizmus történetének nemzetközi kontextusáról „Logical Empiricism in International Context” címmel közölte a HOPOS: The Journal of the International Society for the History of Philosophy of Science folyóirat.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Bernáth László
Blaise Pascal és a hit(ek) igazolásának problémája

című előadására.

Az előadás absztraktja:
Blaise Pascal híres töredékei, melyeket Gondolatok címen adtak ki, egy olyan tervezett könyvhöz készültek, amelynek fő célja a keresztény (katolikus) hit apológiája lett volna. Ám Pascal töredékei nem csupán valamely vallásos hitrendszer igazolásáról szólnak, számos töredéke azzal vet számot, hogy hogyan érdemes igazolni bármilyen állítást attól függően, hogy milyen (intellektuális) szituációban találjuk magunkat. Előadásomban a jól ismert fogadás érvet, amely amellett érvel, hogy Istenre és az Istenben való hitre kellene fogadnunk, ezeknek az igazolással kapcsolatos általános belátásoknak a kontextusában kívánom elemezni, és rámutatni arra, hogy Pascal fogadása egy nagyon speciális intellektuális szituációban nyeri el igazán értelmét. Mivel ez az intellektuális szituáció úgy áll elő, hogy valaki elfogadja azt az igazolási elvet, hogy csak azokat a hiteit nem függeszti fel, amelyeket interszubjektív evidenciákkal képes alátámasztani, ezért mind a szóban forgó intellektuális szituáció, mind a pascali fogadási ajánlat továbbra is élő és fontos kihívás.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem
Időpont: 2018. február 20., 16.00.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete örömmel tudatja, hogy a tavalyi év végén Gábor György kollégánk Várhegyi György Díjban részesült. A díjat az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének Várhegyi György Alapítványa ítéli oda minden évben a szabad oktatási intézményekkel összefüggő szakmai-emberi teljesítmények elismeréseként.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Hörcher Ferenc
Szubjektív filozófusportré: Gadamer

című előadására.

Az előadás absztraktja:

A filozófia művelésének egyik legfontosabb hagyományos útja az elődök műveinek olvasása, a problémáikkal való szembesülés, ha tetszik: személyes-szakmai beszélgetés velük. Ezért mindig érdekes, hogy milyen elődök játszanak szerepet egy-egy filozófus életművében. A Filozófiai Intézet által indított sorozatot úgy értelmezem, mint felszólítást arra, hogy emeljek ki egyet a számomra – filozófiailag – fontos szerzők közül, s mutassam be őt, vagy inkább a hozzá, életművéhez (mint majd kiderül, számomra a filozófus és életműve nem elválasztható egymástól) fűződő viszonyomat. Választott szerzőm Gadamer, ma bizonyos fokig kicsit divatja múlt filozófus. Az előadás során először a filozófus és élete, a filozófia mint életút választása kérdést érintem, majd ennek kapcsán a gyakorlati filozófia Gadamertől kölcsönzött fogalmát fogom értelmezni. Ezt követően néhány számomra fontos témát fogok kiemelni Gadamer Igazság és módszer című nagy művéből. Ezek a következők: „Humanista vezérfogalmak”, „Arisztotelész hermeneutikai aktualitása”, „A jogi hermeneutika példaszerű jelentősége”. Mivel ismert részletekről van szó, s az előadás célkitűzését követve nem fogom e fejezeteket részletesen ismertetni, hanem inkább csak arról fogok (elfogultan, már-már az intellektuális önéletrajz műfaji szabályai szerint) beszélni, miként és miért bizonyultak számomra termékenynek ezek a gadameri elképzelések – nem zárva ki annak lehetőségét sem, hogy esetemben valójában „termékeny félreértés”-ről van szó.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem
Időpont: 2018. február 6., 16.00.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai