Megjelent Tuboly Ádám Tamás "Egység és tolerancia: A logikai empirizmus tudományos világfelfogása" című monográfiája az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadásában. A kötet magyar nyelven elsőként nyújt átfogó és részletes bevezetést a logikai empirizmusba. A főképp Bécsben és Berlinben létrejött, filozófusokból és tudósokból álló diszkussziós csoportok a tudomány, és a tudományt értelmező filozófia társadalmi hasznosságának ideálját tűzték zászlajukra. Elképzelésük szerint a filozófusoknak a különböző tudományterületek közti párbeszédet kell elősegíteniük: ezt nevezzük az egységes tudomány koncepciójának. Mindazonáltal a tudományok közti kapcsolatokat és ezeknek a kapcsolatoknak a kiaknázását különböző módokon képzelhetjük el: a tudományos elméleteket összetartó logika kidolgozásában szabadságot élvezünk (tolerancia elve). Egység és tolerancia így a logikai empirizmus tudományos világfelfogásának két alapvető panelját adja. A kötetet, mely a logikai empirizmus történetének, filozófiájának és a tudományos filozófia világfelfogásának témája köré szerveződik, egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók és a laikus olvasóközönség egyaránt haszonnal forgathatják.

Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja 2018. április 17-én 16 órai kezdettel szeretettel meghív minden érdeklődőt

Dr. Magdalena Małecka (University of Helsinki, TINT & Central European University, IAS)

Economics imperialism: epistemic advancement, abuse of power – neither, both, or more?

című előadására.

Absztrakt:

‘So economics is an imperial science’ said proudly George Stigler – a key leader of the Chicago School of Economics. Economics’ fierce critics also call economics imperialistic – for them it is a serious accusation. But does it make sense at all – to use the metaphor of imperialism in order to account for scientific practices and relationships between scientific disciplines? I believe, it does.
My paper contributes to the debate on scientific imperialism and on economics imperialism. I propose the account of scientific imperialism (a modified and improved version of the idea published in Małecka, Lepenies 2018) and I show how it advances the recent discussion on economics imperialism.
The philosophy of science debate on scientific imperialism has revolved around the question of the permissibility of the application of scientific theories and methods outside the discipline in which they were initially introduced. My proposal builds upon Uskali Mäki’s notion of the imperialism of standing, as well as it accommodates the intuitions of some participants in the discussion that there is something normatively problematic about scientific imperialism. In my view, scientific imperialism is an activity that is related both to a certain view on the superiority of the expanding approach that is endorsed by its proponents (the epistemic aspect of my account), as well as to a power to affect standing of scientific approaches– the expanding approach is institutionally favoured and it gets higher standing in academic and non-academic contexts (the institutional aspect of my account)
I bring the account of scientific imperialism to analyse economics imperialism. In the debate on economics imperialism the different sides emphasize only certain aspects of an imperialistic scientific practice. The proponents of expansion of economics, ‘imperializers’, stress only the epistemic aspects of applying economics outside its domain. They claim that their approach is superior and progressive, as, for example, it enables unification. The critics mostly point out the abuse of the institutional power by economics expanding to other fields. Both aspects should be evaluated, however. Furthermore, it is important to understand, that even if we were able to see the epistemic advancement of applying a certain economic approach to the topics studied already within other research programmes, this wouldn’t make economics imperialism justified. The reason why we treat some applications of economic approaches as imperialistic is that their proponents violate the norms of scientific community that, according to Helen Longino, are conditions for objectivity in science.

Az előadás helyszíne: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., Trapéz terem (B.7.16)

"A fenomenológia keletkezésetörténete mint filozófiai probléma" (előzetes, REAL, borító) címmel jelent meg az intézet munkatársának, Varga Péter Andrásnak második monográfiája. A könyv kettős célkitűzést követ: egyrészt arra tesz kísérletet, hogy átfogó igénnyel megrajzolja a fenomenológia keletkezéstörténetét e történet nemtriviális bonyolultságú történeti-fogalmi értelemalakzatainak vizsgálata révén, másrészt saját történetírói feladatán túl a közvetlen filozófiai relevancia igényével is fel kíván lépni, amennyiben arra is törekszik, hogy feltárja e történeti kérdés filozófiai tétjét. Egy filozófiatörténet-elméleti bevezetést követően a kötet vállaltan történeti módszerrel vizsgálja a fenomenológia keletkezésének eseménytörténeti és egyetemtörténeti kontextusait, a Fenomenológiai Mozgalom létrejöttét övező komplex történeti-fogalmi értelemalakzatokat, a korai fenomenológia viszonyát a kor  természettudományos gondolkodásához és mainstream filozófiájához, valamint a fenomenológia keletkezéstörténetének befejeződését az első világháború idején. Az utolsó fejezet egyben annak rekonstruálására is vállalkozik, hogyan jutott el Edmund Husserl, a korai fenomenológia központi gondolkodója egy különös irányból a filozófiatörténet fenomenológiai elméletének kapujába. A filozófiatörténetre irányuló elméleti reflexió ezáltal azon sajátságos témák egyikeként mutatkozik meg, amellyel a fenomenológia hozzájárulhat a kortárs filozófiához.

Science Studies in Budapest 2 is the second workshop of a workshop series intending to bring together researchers in Budapest working on the history, philosophy and social studies of science and technology. At the one-day workshop researchers will present their ongoing research on various fields of science studies. Students and faculty from any institution are welcome to attend the event.

Date: June 5, 2018

Venue: Institute of Philosophy, Research Centre for the Humanities, Tóth Kálmán u. 4, Budapest, Seminar room (B.7.16)

Organizers: Gábor Hofer-Szabó (MTA) and Maria Kronfeldner (CEU)

Submission: We invite submissions for presentations on any topics related to science studies. Please send a 100 word abstract to Gábor Hofer-Szabó (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

Deadline for submission is April 30, 2018. Decisions will be made by May 15, 2018.

Website: https://sciencestudiesinbudapest2.tumblr.com/

Az MTA BTK Filozófiai Intézete Dénes Iván Zoltán független kutató, a Marczali Henrik kutatócsoport vezetője kezdeményezésére 2018. április 10-én, kedden 10 órai kezdettel műhelykonferenciát szervez

Magyar-zsidó identitásminták

címmel.

Helyszín: MTA BTK Filozófiai Intézet, Budapest, Tóth Kálmán utca 4., 7. emelet, Trapéz terem

A műhelykonferencia programja itt olvasható.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai